Történelmi vereséget próbál feldolgozni az illiberalizmus egyik atyjának tartott Tayyip Erdogan török államfő, miután pártja nagyot bukott a minapi helyhatósági választáson. A hatalmát ugyanakkor egyelőre nem fenyegeti közvetlen veszély.
Sokan érzik úgy, hogy miközben török polgártársaik Ausztriában élvezik a demokratikus társadalom előnyeit, a gazdaság virágzását, a jóléti rendszert, szavazatukat az autokrata török elnöknek adják. Mások szerint „nem eszik olyan forrón a kását", azok, akik az előző este hangosan Erdogant ünnepelték, másnap reggel annak rendje és módja szerint munkába mentek.
Elillant a török demokrácia helyreállításának esélye, az autoriter Tayyip Erdogan uralma a harmadik évtizedébe lépett. A többség az erőre szavazott. De lesz-e elég belőle a megosztottság enyhítésére és a gazdaság helyreállítására?
Talány, hogy választási győzelme után Tayyip Erdogan miként fog viszonyulni Európához. Egyszerre van szüksége partnerre és ellenségképre.
Vasárnap a török választások második fordulójában eldől, hogy Recep Tayyip Erdogan maradhat-e az ország elnöke. Az eseményekre döntő befolyással lehet, hogy a versenyből kiszálló harmadik elnökjelölt, Sinan Ogan ki mellett tette le a voksát, és kinek hisznek menekültügyben. Ha nem lesz változás, az elnyomás tovább erősödhet, a politikai foglyok pedig maradnak a börtönben.
Sinan Ogan az első fordulóban a szavazatok 5,17 százalékát szerezte meg, hat nappal a második forduló előtt állt be Erdogan mögé.
A török ellenzék most először kényszerítette második fordulóra Tayyip Erdogan elnököt, aki az élen végzett a török választás első körében. Úgy tűnik, nem a gazdaság és a földrengés, hanem az identitás kérdése dönthet.
Elvitelre - a podcast, amelyben az adott hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk – csak indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! Ezen a héten Törökországba és Spanyolországba és Gödre utazunk.
Tíz nappal a török elnökválasztás második fordulója előtt durvul a kampány.
Erdogan ugyan megnyerte az első fordulót, de nem sikerült 50 százalék plusz egy voksot összegyűjtenie.
Ez azonban valószínűtlen: a szavazatok 91 százalékának feldolgozása után Erdoganra a törökök 49,49 százaléka szavazhatott.
A jelöltek mellett a hírügynökségek csatája is ez, hiszen eltérő eredményeket közölnek: most mindenesetre az tűnik valószínűnek, hogy lesz második forduló.
A hivatalban lévő török elnök, Recep Tayyip Erdogan 54 százalékon, míg legnagyobb kihívója, Kemal Kilicdaroglu 39 százalékon áll.
Helyi idő szerint délután 17 órakor (közép-európai idő szerint 16 órakor) bezártak a szavazóhelyiségek Törökországban a vasárnapi köztársaságielnök- és parlamenti választásokon. A voksolás a török híradások szerint rendbontások nélkül ért véget.
Helyi idő szerint délig (közép-európai idő szerint délelőtt 11 óráig) rendben zajlottak a vasárnapi köztársaságielnök- és parlamenti választások Törökországban, rendbontásról nem érkeztek híradások.
Helyi idő szerint vasárnap reggel 8 órakor (közép-európai idő szerint 7 órakor) Törökország-szerte megnyíltak a szavazóhelyiségek a köztársaságielnök- és parlamenti választásokon.
Törökország demokratikus jövője a tét a hétvégi választáson, ahol a hátrányos körülmények ellenére győzhet az ellenzék, amelynek esélyt ad, hogy a gyengébbik jelöltje a finisben visszalépett. Tayyip Erdogan elnök szabálytalanságokat is bevet, hogy megtartsa hatalmát.
Törökország választ: Recep Tayyip Erdogan elnök szerint a stabilitás és a káosz, kihívója, Kemal Kilicdaroglu szerint pedig a hanyatló autokrácia és a virágzó demokrácia között. Közéleti podcastunkban bemutatjuk a két rivális politikai pályáját és ígéreteit, és megnézzük, merre mehet tovább a világ attól függően, hogy kit választanak meg elnökként a törökök hétvégén (vagy két hét múlva).
A legutolsó felmérés szerint Erdogan több mint 5 százalékkal van lemaradva kihívójától.
Az ellenzéki jelölt győzelme megmutatná a demokrácia híveinek, hogy le lehet győzni az erős embereket, írja a közelgő török választások előtt a brit lap.
